A város Olaszországban található, 1992 óta tart a kapcsolat.
A városról
Régió: Lombardia
Tartomány: Milánó (MI)
Lélekszám: 8111
(1861-hez képest a lélekszám 3184-ról 2001-ig 8111-re nőtt) Gaggianohoz tartozó települések: Fagnano, Bonirola, San Vito, Vigano Certosino,
Gaggiano 14 km-re fekszik Milánótól.
A Nyugat-dél-nyugat irányba vezető út hosszú éveken keresztűl egy nagyon fontos postaforgamat lebonyolító útszakasz volt. A várost keresztűlszeli a Naviglio Grande-nak nevezett folyó, ami a Ticino folyóból ered.
A Naviglio érdekessége, hogy részt vett a Milánói dóm építésében, mivel a folyón keresztül juttaták el Milánóig a dóm építéséhez szükséges anyagokat. Gaggiano a különböző majorságok egyesüléséből született és majd ezt követően a XII.sz.-ban vált a legfontosabb kereskedelmi és mezőgazdasági központtá.
A város történelmének apró, de jelentőségteljes mozzanatai
Gaggianoról már az 1146-os évekből származó iratokban tesznek említést. Ezek a feljegyzések a milánói Boccardi családról szólnak, akik birtokolták ezeket a földterületek, ahol a mai Gaggiano is található. Érdekesség, hogy 1159-ben Barbarossa Frigyes mialatt Milánóval készülődött csatát vívni seregének nagy részét Gaggiano területén állomásoztatta és Ő maga is megfordult itt. A középkorban hirtelen fejlődésnek indult a mezőgazdaság, köszönhetően a Naviglio folyónak, ebben az időben az itt élő szerzetesek dolgoztak a különböző majorságokban. Ezek között a szerzetesek között élt egy Certosini neveztű, akiről 1497-ben épült kisebb apátságot neveztek el. Az apátság jelentőségét az itt élő és dolgozó híres festő adta, akit Bernardino de' Rossi hívtak.
Gaggiano főbb nevezetességei
- A Szent Invenzio templom
A templom egy páviai püspökről kapta a nevét. 1573-ban épült közel a Naviglio folyóhoz. Stílusa barokk. A harang 1606-ban készült. 1630-ban a milánói pestis járvány idején csodák csodájára Gaggianot elkerüte a járvány és ennek emlékére készült egy oszlop a tetején egy kereszttel. 1757-ben tovább bővítették a templomot két kápolnával, melyeket Szent Andrásról és Szent Józsefről neveztek el.
- A Vigano Certosino apátság
- A szent Vito templom
- A Venini Uboldi Palota
Ez az a hajdan volt palota mára egy hatalmas épület szemben a Naviglio folyóval, megőrizve eredeti "U" alakját.
A Stampa Aloardi Palota avagy a Marino Villa
Jelenlegi stílusát tekintve barokk. Első tulajdonosa Stefano Stampa volt, majd 1500-ban Tommaso Marinohoz került a gazdag bankárhoz, aki a szóbeszédek szerint itt gyilkolta meg gyönyörű feleségét. Érdekessége még a formája, mely szinten "U" alakú. Mint a már említett Venini Uboldi Palota. A Marino Villából egy széles sugárút vezet végig a Naviglio folyóig.
A Donato del Conte Majorság
Kultúrális események
Pünkösd vasárnap: Gaggiano védőszentjének az ünnepe
Május utolsó vasárnapja: Bonirola védőszentjének az ünnepe
Június harmadik vasárnapja: San Vito védőszentjének az ünnepe
Szeptember második vasárnapja: a szőlő ünnepe
Október: A mezőgazdaság ünnepe
Bourg Saint Andeol
1998 óta tart a francia várossal a kapcsolat.
Bourg Saint Andéol (Franciaország, Ardeche megye)
Bourg Saint Andéol a Dél-franciaországi Ardeche megyében található, az A7-es autópálya közvetlen közelében, 180 kilométerre délre Lyon-tól és 155 kilométerre északra Marseille-től.
A város a Rhône folyó jobb partján fekszik. 7.800 lakosa van, területe: 43,74 km2.
Albertirsa és Bourg Saint Andéol 1998-ban léptek testvérvárosi kapcsolatba. Ez a kapcsolat jelenleg legfőképpen kulturális, baráti és hivatalos találkozókra korlátozódik.
Bourg Saint Andéol rövid története:
A város első ismert elnevezése (Bergolata) kelta eredetű. Római hatásra i.e. az I. század vége felé ez a név átalakul „Bergus” majd „Burgum”-má. A jelenlegi Bourg Saint Andéol elnevezés a XV. Századból ered, emléket állítva Szent Andrásnak, aki a II. század végén ezen a területen térített, majd Bourg Saint Andéol-ban végezték ki. Az 1944-es amerikai bombázások idején a város 1/3-át lebombázták majd nagy részét újraépítették.
Nevezetesebb emlékművek a városban :
Mithra Isten sziklába vésett féldomborműve
Szent András templom XII. század (a templomban találhatók Szent András maradványai egy ókeresztény szarkofágban)
A megye melyben Bourg Saint Andéol található egy folyóról kapta a nevét. Az Ardeche folyó káprázatos környezete valósággal lenyűgözi az arra járókat. Kristálytiszta vize és az általa kínált kikapcsolódási sportolási lehetőségek vonzák a turistákat szerte európából. A folyó nagy része egy kanyonban húzódik, melyben számos látogatható barlang található.
Ezen kívül kajakozni, kenuzni, vitorlázni, fürdeni, hegyetmászni, túrázni, lovagolni, horgászni, hőlégballonozni is lehet.
A város közelében található érdekességek közül néhány :
krokodilfarm, szabadtéri repülőgépmúzeum, ko-kart, Avignon a pápák városa, borospincék (borkostolók), levendula múzeum, nugát múzeum, stb.
Malacky
- 2000 óta tart a szoros kapcsolat. Pozsonytól északra található szlovák várossal.
Kapcsolataink elsősorban a gyermek-és ifjúsági munkában, a kultúra és a sport területén fejlődnek. Az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi együttműködés lehetőségei is.
MALACKY
Fekvése
Szlovákia, Pozsonytól 36 km-re északra.
Nevének eredete:Neve a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.
Története:
A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detreko várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, a Salm, a Fugger és Balassa családok voltak. A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidium rangot és vásártartási jogot kapott.
A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekoi uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újannan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött. 1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891 -ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.
A kolostortemplom
Vályi András szerint "MALACZKA". Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, 's erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is." [1]
Fényes Elek szerint "Malaczka", tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesített juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala. " [2]
1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.
A Foutca részlete
Nevezetességei
A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
Ferences templomban Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
A Szeplőtelen Szuz tiszteletére szentelt római katolikus templom 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak.
A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.
Híres emberek
Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István miniszterelnök.
Testvérvárosai
Szarvas, Magyarország ( 2000)
Albertirsa, Magyarország ( 2000)
Szilágysomlyó
Testvérvárosi kapcsolatunkat megalapozó megállapodás 2004. szeptember 25-én Szilágysomlyón köttetett meg.
Szilágysomlyó: (románul) Şimleu Silvaniei, németül (Schomlenmarkt): város a mai Románia területén, Szilágy megyében helyezkedik el.
Fekvése:
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.
Nevének eredete:
Neve szláv eredetű; a szótő, šuma “zaj”, illetve egyes szláv nyelvekben “erdő”.
P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».
Története:
Területén ókorból származó Szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említik először. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, melyről 1319-ben tesznek először említést. A városban épített várkastély elkészültével ezt a várat elhagyták, azóta romos állapotban van. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A közepén román függetlenségi emlékmű áll. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar, 759 pedig román volt. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye szilágysomlyói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából, 11 472 román, 4894 magyar, 1177 roma és 24 német volt.
Látnivalók:
Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
Báthory-kastély (16. század).
Római katolikus templomot 1532-ben Báthory István erdélyi fejedelem építtette, mellszobra a templomkertben áll.
A kazettás mennyezetű református templom
Híres emberek:
Itt született Báthori Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
Itt született Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
Itt született P. Szathmáry Károly író, tanár (1830. júl. 24. – Budapest, 1891. jan. 14.)
Itt született báró Bánffy György zeneszerző, író, politikus (sz.: 1853. – elhunyt: 1889. március 31. Bécs, Ausztria), aki a kiegyezés korának, a nemzeti öntudatra ébredés nagy korszakának egyik első zeneszerzője volt. Legismertebb dalát a kies fekvésű Szilágysomlyó lábánál futó Kraszna-vize partjának viruló virágszőnyege ihlette, és a "Kék nefelejcs" dalát milliók ismerik, éneklik, vagy dúdolják ma is.
Itt született 1882. október 30-án Bölöni György, író, újságíró, Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
Itt született 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László nagyváradi római katolikus vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt biharpüspöki plébános.(+1983)
Szarvas, Magyarország ( 2000) 
Albertirsa, Magyarország ( 2000)